Semmelweis Egyetem, Orvosi Biokémiai Intézet

dr. Szikla Károly, ny. adjunktus, szaktanácsadó

1

9.06

Hétfő

Atomrádiusz fogalma, változása a periódusos rendszerben. Ionizációs energia, elektronaffinitás, elektronegativitás fogalma, összefüggése a periódusos rendszerrel. Ionos kötés, ionrádiusz, ionok típusai.

9.08

Szerda

Kovalens kötés kialakulása, a σ és a π-kötés fogalma. Hibridorbitálok létrejötte, a szén hibridállapotai. Elektronpár taszítás elmélete, molekulageometria, kötésszög. Molekulaorbitál elmélet.

2

9.13

Hétfő

Poláros kovalens kötés. Többatomos poláros és apoláros molekulák. Koordinatív kötés. Összetett ionok szerkezete, geometriája. Fémes kötés

9.15

Szerda

Molekulák közötti kölcsönhatások: dipól, van der Waals kölcsönhatás, H híd. A víz molekuláris szerkezete, tulajdonságai. Halmazállapotok értelmezése. Kristályok típusai, néhány jellemző típus ismertetése.

3

9.20

Hétfő

Oldatok definíciója, oldás folyamata. Ionok oldódása vízben, disszociáció. Oldáshő. Koncentráció: százalékos, mólos koncentráció fogalma, normál oldatok, molalitás, móltört, telített oldatok.

9.22

Szerda

Oldékonyság, megoszlási hányados, oldékonysági szorzat fogalma, alkalmazása a gyakorlatban, egyszerű számítási feladat bemutatása.

4

9.27

Hétfő

Híg oldatok törvényei. A gőznyomás fogalma, hőmérséklettől függése, fagyáspont, forráspont értelmezése tiszta oldószer esetében. Oldatok gőznyomása, Raoult-törvény, fagyáspont, forráspontváltozás, ozmózisnyomás. Az ozmózis biológiai és orvosi jelentősége.

9.39

Szerda

Elektrolitok. Disszociáció fok, disszociációs állandó fogalma, értelmezése, a disszociációfok és disszociációs állandó összefüggése. Elektrolit oldatok vezetőképessége: fajlagos és ekvivalens vezetőképesség erős és gyenge elektrolitok esetében.

5

10.04

Hétfő

Sav-bázis elméletek. Arrhenius-elmélet, savak, bázisok csoportosítása, anhidridek. Brönsted-Lowry elmélet. Savak erőssége és molekulaszerkezet. Lewis-elmélet.

10.06

Szerda

A víz ionszorzata, a pH fogalma. Minta feladatok ismertetése erős és gyenge; sav, illetve bázis oldatok pH számolására. Erős savak hatása gyenge savak disszociációjára, illetve erős bázisok hatása gyenge bázisok disszociációjára.

6

10.11

Hétfő

Erős savak, illetve bázisok hatása gyenge savak illetve bázisok sóira. Puffer oldatok, számítások puffer oldatokkal. Többértékű gyenge savakból készíthető pufferek, élettani szempontból fontos szervetlen pufferek.

10.13

Szerda

Pufferkapacitás. pH indikátorok. Titrálási görbék ismertetése és magyarázata erős és gyenge savak illetve bázisok esetében. Az indikátor kiválasztásának értelmezése.

7

10.18

Hétfő

Amfotéria. Sók fajtái (savanyú, bázikus), kettős sók fogalma. Komplex vegyületek, komplex sók. Komplexek geometriája, kelát-komplexek. Sók reakciója vízzel. (Sóoldatok vegyhatása.)

10.20

Szerda

Redoxifolyamatok. Oxidációs szám fogalma, meghatározása. Redoxi reakcióegyenletek. Az elektrokémiai potenciál fogalma, magyarázata. Normál potenciál. Galván elemek ismertetése. Nernst egyenlet.

8

10.25

Hétfő

Koncentrációs elemek, elektrometriás pH mérés elve. Másodfajú elektródok tulajdonságai, típusai, gyakorlati alkalmazásuk.

10.27

Szerda

Biológiai redoxipotenciál, redoxielektródok. A redoxipotenciál fogalmának alkalmazása biológiai redoxifolyamatokra, a mitokondriális energiatermelés rövid értelmezése. Elektolízis alapelvei néhány példán értelmezve.

dr. Bauer Pál, docens

9

11.03

Szerda

Kémiai termodinamika: termodinamikai rendszerek. I. főtétel: belső energia és entalpia, reakcióhő, standard reakcióhő. Hess-tétel. Égéshő, atomos és molekuláris képződéshő, kötési energia. II. főtétel, entrópia és szabadentalpia. Elektromotoros erő és szabadentalpia változás. Exergonikus és endergonikus folyamatok. Szabad energia.

9

11.08

Hétfő

Reakciókinetika: reakciósebesség, reakciórend és molekularitás. Felezési idő. Hőmérsékletfüggés (van't Hoff szabály). Aktivált komplex, aktiválási energia. Arrhenius-egyenlet. Katalízis. Egyensúlyi reakciók, tömeghatás törvénye, egyensúlyi állandó. Összefüggése a standard szabadentalpia változással. Sorba kapcsolt reakciók, limitáló reakció jelentősége az anyagcsere folyamatokban.

Az előadást a Nagyvárad téri épületben a Barna Előadótteremben tartjuk meg 08:00-09:10 között

10

11.08

Hétfő

Bevezetés a szerves kémiába: szerves vegyületek fogalma, elemi összetétele. Konstitúció és homológ sor fogalma, konstitúciós izoméria. Szerves vegyületek csoportosítása váz és funkciós csoportok szerint.

11.10

Szerda

Szerves vegyületekben lévő kötések jellemzői: kötési energia és távolság, dipólmomentum. Apoláros és poláros jelleg, induktív és induktomer, mezomer és elektromer effektus. A dipólmomentum vektor jellege

dr. Bak Judit, tudományos munkatárs

11

11.15

Hétfő

Optikai izoméria: a forgatóképesség szerkezeti alapjai: kiralitás, aszimmetriás C-atom, konfiguráció fogalma, enantioméria. Relatív és abszolút konfiguráció fogalma, jelölése. Vetített képletek. Több aszimmetria-centrumos vegyületek: diasztereoméria, mezo-módosulatok. Optikai izomerek elválasztása.

11.17

Szerda

Paraffinok (alkánok) és cikloparaffinok (cikloalkánok) homológ sora: a homológ sor levezetése, térszerkezeti viszonyok; konformáció, konformációs izoméria. Paraffinok fizikai tulajdonságai és kémiai viselkedése. Cikloparaffinok térszerkezete.

12

11.22

Hétfő

Olefinek (alkének) homológ sora. A homológ sor levezetése, konstitúciós és konfigurációs izoméria lehetőségek. Alkének kémiai viselkedése: az addíciós reakciók lehetséges mechanizmusai. Több kettős kötést tartalmazó szénhidrogének: p-elektronok delokalizációja a konjugált kettős kötésű rendszerekben. Acetilén: fizikai és kémiai tulajdonságai.

dr. Bauer Pál, docens

11.24

Szerda

Aromás szénhidrogének: homológ sor(ok) levezetése, izoméria lehetőségek. Az aromás jelleg elektronszerkezeti magyarázata. Benzol és homológjai kémiai viselkedése: szubsztitúció, oxidáció és redukció, az aromás szubsztituensek irányító hatása. Heterociklusos aromás vegyületek általános jellemzése, fontosabb vegyületek. * Funkciós csoportot tartalmazó szerves vegyületek: csoportosítás. Halogéntartalmú szerves vegyületek fizikai tulajdonságai és kémiai viselkedése.

dr. Léránt István, adjunktus

13

11.29

Hétfő

OH-csoportot tartalmazó szerves vegyületek csoportosítása. Alkoholok fizikai és kémiai tulajdonságai, előállítása és kémiai reakciói. *Enolok és fenolok kémiai tulajdonságai. Éterek előállítása és jellegzetes reakciói. Oxo-vegyületek: csoportosítás, nomenklatúra, fizikai és kémiai tulajdonságaik. Aldehidek és ketonok kémiai reakciói: addíciós reakciók.

12.01

Szerda

Oxo-vegyületek: kondenzációs reakciók, oxidáció és redukció. Karbonsavak és karbonsavszármazékok: csoportosítás, nomenklatúra, előállítási reakciók, fizikai és kémiai tulajdonságaik. A karboxil-csoportok savi karaktere, kémiai reakciói, kén- és nitrogéntartalmú szerves vegyületek.

14

12.06

Hétfő

A karboxil-csoport savi karakterének elektronszerkezeti magyarázata, szubsztituensek hatása a savi karakterre. Monokarbonsavak kémiai reakciói: észterképződés, savhaloidok, savamidok és savanhidridek képződése. Szubsztitúció a C-láncon: halogén- karbonsavak és amino-karbonsavak előállítása. * Dikarbonsavak savi karaktere, fontosabb reakcióik. Hidroxi- és oxokarbonsavak kémiai tulajdonságai. Fontosabb dikarbonsavak, hidroxi- és oxokarbonsavak.

dr. Bak Judit, tudományos munkatárs

12.08

Szerda

Kéntartalmú szerves vegyületek: tioalkoholok, tiofenolok és tioéterek előállítása, fizikai és kémiai tulajdonságaik. *Nitrogéntartalmú szerves vegyületek: csoportosítás, nitrovegyületek fizikai és kémiai tulajdonságai. Aminok csoportosítása, előállítása, bazicitása. Aminok egyéb fontosabb reakciói (Schiff-bázisok). A szénsav N-tartalmú származékai.