HONLAP » OKTATÁS » Orvosi biokémia I » Vizsgatételek

Orvosi biokémia, molekuláris- és sejtbiológia I vizsgatételek


Gyakorlati vizsgatételek

  1. Fehérjék vizsgálata I: Fehérjék reverzibilis és irreverzibilis kicsapása.
  2. Fehérjék vizsgálata II: Fehérjék színreakciói, fehérjék mennyiségi meghatározása.
  3. A gélszűrés elvi alapjai, felhasználása.
  4. Papír és vékonyréteg kromatográfia elvi alapja. Felhasználása, aminosavak elválasztása papír és vékonyréteg kromatográfiával.
  5. Aminosavak elektrometriás titrálásának elve. Titrálási görbék, a pK és iep. Meghatározása.
  6. A gélelektroforézis elve. Szérumfehérjék szétválasztása poliakrilamid gélelektroforézissel. Fehérjék elválasztása és azonosítása immun-blot technikával.
  7. Enzimkinetikai mérések ureáz enzimmel: Szubsztrát koncentráció hatása az enzimaktivitásra, a KM és Vmax értékek meghatározása, az ureáz enzimaktivitás gátolhatósága kompetitív és nonkompetitív gátlószerrel.
  8. Kvalitatív - redukción, dehidratáláson alapuló - szénhidrát meghatározások, a fruktóz, galaktóz, ribóz kimutatása, kvantitatív szénhidrát meghatározások: Vércukor meghatározása o-toluidinnel.
  9. Lipidek vizsgálata I: foszfatidilkolin, koleszterin kimutatása, epesavak kimutatása

Szénhidrátok

  1. A szénhidrátok definiciója, osztályozása.
  2. A monoszaccharidok térszerkezete.
  3. A monoszaccharidok oxidált és redukált származékai.
  4. Diszaccharidok osztályozása, szerkezete, fontosabb diszacharidok.
  5. A homopoliszacharidok szerkezete, fajtái, biológiai szerepe.
  6. A heteropoliszacharidokat (heteroglikánokat) felépítő monoszacharidok és azok származékai.
  7. Glikoproteinek, proteoglikánok.

Lipidek

  1. A lipidek általános tulajdonsága, osztályozásuk. Neutrális zsírok, sztereokémiai nomenklatúra, prokiralitás.
  2. Zsírsavak: osztályozás, nomenklatúra. Funkció, fizikai tulajdonságok függése a kémiai szerkezettől, telítetlen zsírsavak peroxidációja.
  3. Foszfoglicerolipidek: szerkezet, funkció, fontosabb képviselők. Detergens hatású foszfolipidek. Éterfoszfolipidek: trombocita aktiváló faktor, szerkezet-funkció. Plazmalogének, szerkezet. 4.
  4. Foszfoszfingolipidek, glikoszfingolipidek: struktúra, funkció, szövet-specificitás, tárolási betegségek.
  5. Koleszterin és redukált származékai: sztereokémiai szerkezet, nevezéktan és funkció. Epesavak, konjugált epesavak: szerkezet, funkció összefüggés, detergens hatás.
  6. Szteroid hormonok: szerkezet, funkció. hatásmechanizmus.
  7. Zsíroldékony vitaminok: D-vitamin és biológiailag aktív származéka. K-vitamin, E-vitamin, A-vitamin, szerkezet, funkció.
  8. Dolikolfoszfát: szerepe a glikoproteinek szintézisében. Koenzim-Q: funkció, kinoidális, aromás gyűrűszerkezet.
  9. Eikozanoidok: osztályozás, funkciók.

Fehérjék, enzimek

  1. Standard aminosavak általános kémiai jellemzése, csoportosításuk.
  2. Aminosavak disszociációja, pK értékei, izoelektromos pont.
  3. Peptidkötés, a kötés konfigurációja. Peptidek elnevezése.
  4. A peptidhormon inzulin szerkezete, érési folyamata.
  5. A fehérjék primer és szekunder szerkezete. A szekunder szerkezetet rögzítő kötések. a-keratin.
  6. A globuláris fehérjék tercier szerkezete. A harmadlagos szerkezet kialakulásának termodinamikai értelmezése, a szerkezetet stabilizáló kötések.
  7. Kollagén és elasztin szerkezete. A kollagén bioszintézise.
  8. A globuláris proteinek általános jellemzése.
  9. Fehérjék denaturációja.
  10. A fehérjék natív szerkezete kialakulásának sorrendje. Ribonukleáz denaturálása és renaturálása.
  11. A mioglobin szerkezete és funkciója. A hem prosztetikus csoport a mioglobinban. CO és O2 kötés.
  12. A mioglobin O2 telítése.
  13. A fehérjék negyedleges szerkezete, kötések. A hemoglobin szerkezete és funkciója. Sarlósejtes anémia, (HbS) molekulaszerkezeti sajátságai.
  14. A hemoglobin O2 telítése. Kooperativitás, allosztéria, a 2,3-difoszfoglcerát szerepe. Fötális hemoglobin (HbF).
  15. A hemoglobin O2 telítése a pH függvényében. (Bohr-effektus.)
  16. Az enzimek általános tulajdonságai. Reakciósebesség és mérése. enzimaktivitás egységek. Az enzimek hatása a reakció egyensúlyára és az aktivációs energiára. A hőmérséklet és a pH hatása az enzimaktivitásra.
  17. Az enzim aktív centruma. A szubsztrátkötő és a katalitikus hely. Az enzimreakciók specificitása. (pI. szerin proteázok)
  18. A koenzimek szerepe az enzimaktivitásban.
  19. Multienzim komplexek, izoenzimek. Az izoenzimek klinikai jelentősége.
  20. A Michaelis-Menten kinetika. Reciprok ábrázolás levezetése, jelentősége.
  21. Az enzimek allosztérikus szabályozása. A foszfofruktokináz szabályozása.
  22. Az enzimaktivitás szabályozása kompartmentalizációval, a génexpresszó szabályozásával, proteolítikus aktiválással (Példák).
  23. Az enzimaktivitás szabályozása-reverzibilis kovalens módosítással.
  24. A szerin proteázok működési mechanizmusa.
  25. A metabolikus utak szabályozásának alapelvei. A sebesség meghatározó lépés megtalálása, termodinamikája.
  26. Transzportfehérjék tulajdonságai.

Molekuláris biológia I

  1. Az RNS és DNS felépítésében résztvevő nukleotidok szerkezete, nevezéktana. Nukleotid analógok, ritka bázisok.
  2. Nukleotid tartalmú, biológiailag aktív molekulák és szerkezetük.
  3. A DNS szereződése. A pro- és eukarióta genom jellemzőinek összehasonlítása.
  4. Az eukarióta kromoszóma felépítése. Centromer, telomer, mitokondriális DNS.
  5. A DNS primer és szekunder szerkezete és annak vizsgálata.
  6. A szemikonzervatív replikáció kísérletes bizonyítása.
  7. Prokarióta DNS-függő DNS polimerázok és szerepük.
  8. A prokarióta replikon, a replikáció iniciációja és terminációja. Okazaki fragmensek. A ligáz szerepe.
  9. A replikáció pontosságának megvalósítása. Az új DNS szál időszakos megkülönböztetése.
  10. Restrikciós endonukleázok és metilázok.
  11. Az eukarióta replikáció.
  12. A DNS mutációi. Kémiai mutagének. Ames teszt.
  13. A DNS integritásának biztosítása. Hibajavítási mechanizmusok. Kapcsolat a sejtciklussal.
  14. Az RNS fajtái és szerkezete.
  15. A prokarióta DNS függő RNS polimeráz.
  16. Eukarióta DNS függő RNS polimerázok.
  17. Az eukarióta mRNS szintézise. Splicing.
  18. Az eukarióta transzkripciós faktorok és csoportosításuk. A DNS-sel való kölcsönhatásuk molekuláris magyarázata.
  19. A genetikus kód.
  20. A pro- és eukarióta fehérjeszintézis iniciációjának összehasonlítása.
  21. Az aminosavak aktiválása.
  22. A fehérjeszintézis elongációja.
  23. A fehérjeszintézis terminációja. A fehérjeszintézis  pontosságának szabályozása.
  24. A DNS hasítása, elektroforézise. Southern, Northern hibridizációs eljárások, RFLP.
  25. Vektorok, (plazmid, fág, vírusvektorok). Expressziós vektorok.
  26. PCR és felhasználási területei.
  27. A klónozás fogalma. cDNS és genomikus könyvtárak. Klóntárak szűrése a keresett génre/fehérjére.

Bioenergetika

  1. Magas csoportátviteli potenciálú vegyületek. A kapcsolt reakciók elve, jelentősége.
  2. Az ATP központi szerepe a sejtek energia-háztartásában.
  3. A glikolízis energiakonzerváló reakciói. Szubsztrátszintű foszforiláció.
  4. A glikolízis irreverzibilis reakciói.
  5. A glikolízis energetikai mérlege.
  6. A glikolízis szabályozása.
  7. Az alkoholos erjedés.
  8. A piruvát-dehidrogenáz komplex szerkezete és működése.
  9. A citrát-kör enzimei és lokalizációjuk.
  10. A citrát-kör energiamérlege, szabályozása.
  11. A mitokondriális elektrontranszportlánc szerepe, működése, lokalizációja.
  12. Az elektrontranszportlánc komponensei, gátlószerei, funkcionális komplexei.
  13. A citokrómok szerkezete, működése, gátlószerei.
  14. A P/O hányados, szétkapcsolás.
  15. Az elektrontranszportlánc protonpumpái, szerepük.
  16. A mitokondriális ATP-áz szerkezete, működése.
  17. Az oxidatív foszforiláció mechanizmusa.
  18. A mitokondrium külső és belső membránjának permeabilitása. Mitokondriális anionszubsztrát transzlokátorok. A mitokondriális kalcium transzport.
  19. A reduktív-ekvivalensek mitokondriális exportja és importja.
  20. A glukóz széndioxiddá és vízzé történő eloxidálásának energetikai mérlege.
  21. A Pasteur-effektus és mechanizmusa.
  22. Az adenilát-kináz, ATP-kreatin-foszfotranszferáz és anorganikus pirofoszfatáz bioenergetikai jelentősége.

Sejtbiológia

  1. A sejtváz, fő komponenseinek felépítése, funkciója
  2. A mikrotubulusok; tubulin, polimerizációja, depolimerizációja, polaritása
  3. Motorfehérjék: dinein, kinezin,. MTOC, γ-tubulin
  4. Az aktin mikrofilamentumok felépítése, funkciója, szerepük a különféle szövetekben, sejtekben
  5. Az ABP - aktinhoz kapcsolódó - szerkezeti és motor-fehérjék (gelsolin, filamin; miozin)
  6. Az aktin filamentumok szerveződésének megjelenési formái: kérgi aktin-réteg, filopodium, lamellopodium, mikroboholy).
  7. Intermedier filamentumok: polimerizáció, protofilamentumok, heterogenitás: dezmin, vimentin, lamin, citokeratin.

Képletlista

α- és β-D-glukóz, β-D-fruktóz, α- és β-D-galaktóz, α- és β-D-mannóz, a- és β-D-ribóz, α- és β-D-dezoxiribóz, maltóz, szacharóz, laktóz, C-vitamin, galaktitol (dulcit), glukonsav és glukono-δ-lakton, L-glukuronsav, L-iduronsav, glukóz-1-foszfát, glukóz-6-foszfát, fruktóz-6-foszfát, fruktóz-1,6-biszfoszfát,

foszfatidsav, foszfatidil-kolin, foszfatidil-szerin, difoszfatidil-glicerin (kardiolipin), foszfatidil-inozitol-4,5-bisz-foszfát, plazmánsav, trombocita aktiváló faktor (PAF), koleszterin, kólsav, taurokólsav, glikokólsav, kortizol, aldoszteron, ösztradiol, progeszteron, tesztoszteron, arachidonsav, kolekalciferol, K2 vitamin

alanin, arginin, aszparagin, aszparaginsav, cisztein, feniIalanin, glicin, glutamin, glutaminsav, 4-hidroxiprolin, 5-hidroxilizin, hisztidin, izoleucin, leucin, lizin, metionin, prolin, szerin, treonin, triptofán, tirozin, valin

D-glicerinaldehid-3-foszfát, dihidroxiaceton-foszfát, glicerinsav-2-foszfát, glicerinsav-1,3-biszfoszfát, borostyánkősav, fumársav, L-tejsav, L-almasav, citromsav, izocitromsav, piroszőlősav (oxo és enolforma), oxálecetsav, α-ketoglutársav

nukleotid és deoxinukleotid - mono - di - trifoszfátok, UDP-glukóz, UDP-galaktóz, CDP-mannóz,cAMP, cGMP,ciklikus ADP ribóz, A és T bázispárosodás, C és G bázispárosodás, SAM, koenzim A, CDP-kolin

NAD+/NADH+H+, FAD/FADH2 , piridoxin, piridoxál-5,-P, piridoxamin, tiamin, riboflavin, liponsav




^ Az oldal tetejére

Előző oldal: Orvosi biokémia, molekuláris- és sejtbiológia I vizsgák
Következő oldal: Követelményrendszer